Az utcán sétálva megpillantunk egy babakocsiban tologatott gyermeket és rögtön felötlenek bennünk a cuki, édes, tündi-bündi, bájos szavak. Azonnal szépnek nyilvánítunk egy apróságot, hiszen gyerek. Automatikusan születik bennünk az elfogadás, nyitottság és szimpátia, még akkor is, ha kicsit ducibb, vagy még formátlanka.

A tini lányok, nők esetében már  előkerülnek az ostorozó kritikák: alacsony, vékony, testes, rút és a végtelenségig sorolhatnám a negatív jelzők sorát….

Hogyan lehetséges, hogy röpke pár év különbség ekkora változást hoz a külső megítélésben? Miért ilyen csekély bennünk az elfogadás a felnőtt emberekkel szemben?

Minden kornak megvolt, megvan a női szépségről az ideálja. Kleopátra, Mona Lisa, Twiggy… stb.. Vajon a jelenkor kreált ideáljai megállták volna helyüket a régebbi korokban? Egy mai szépség megdobogtatná Ady szívét? Ő lenne a múzsája?

Ki dönti el, hogy mi a szép éppen? Ki a szép éppen?  A művészek képi ábrázolása? A mozicsillagokat sztároló gépezet? A modelleket felvonultató divatügynökségek?

Tagadhatatlan, hogy a mai ideálok kialakulására rásegít a média, és a profi marketing. Mi is történik a háttérben? Egy ismert kozmetikai, vagy divatcég a nevére építve, széles eszköztárral kitalál egy egyéniséget, tulajdonképpen egy „reklámhordozót” aki befut, es O lesz a média által felkapott, mindenki által vágyott NŐ, az aktuális nőideál. A férfiak őt akarják, a nők az ő karakterisztikáit szeretnék magukénak tudni. Nem mellesleg persze hatalmas bevételeket hoz az őt létrehozó vállalkozás számára

.

Álljunk meg egy percre! Egy kreált egyént követünk, utánzunk, imádunk? Magam is a szépség iparban dolgozom, ahol sok mindent tanulok, látok. Elárulom, hogy a címlaplányok a valóságban egyáltalán nem léteznek. Kreáltak, azaz túlsminkelték, photoshop segítségével mutatóssá alakították őket, ezáltal közel sem életszerűek. Akiért rajongunk, akit imádunk a szombat esti gálán, a mellett simán elmegyünk vasárnap reggel a közértben, a felismerés legcsekélyebb jele nélkül.

Mégis, az ideálok frusztrációt keltenek bennünk, torzítják énképünket, a valóságról alkotott elképzeléseinket. Ez megjelenhet akár fizikai torzulásokban is. Vágyott ideálunk messze van a valóságos megjelenésünktől, ennek hatására sokszor felmerül bennünk: nem vagyok olyan jó nő, mint ő. Nem elég nagy a mellem, túl nagy a fenekem, nem elég hosszú a combom, az orrom kisebb-nagyobb stb…. Külső elvárásokkal azonosítjuk magunkat. Tévesen.

Mert mit tudunk az éppen aktuális szépség ideálról? Mennyire látjuk a külső mögött az embert? Egy kőkemény marketing kampány eredményét látjuk. Ennyivel több ő, semmi mással.

Mindenkiben ott a díva! Keressetek egy szépség tanácsadót és fél óra alatt előhozza belőletek a címlaplányt.

De valóban csak ennyit kerestek? A férfiak csak ennyit keresnek? Mindannyian egyediek vagyunk. Ha meglátjuk, megtaláljuk magunkban az értéket, a különlegeset, és elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, akkor meglátod, egykettőre gyönyörű emberek vesznek majd körül. Nem azért, mert mindenki szépség műtéten esik át, hanem azért, mert mindenkiben felfedezed majd a szépséget.

Sőt! Amint szépséged teljes tudatába kerülsz, bizony bárki múzsája lehetsz Te is!

Szerző: Melba

(A képek illusztrációk)

Várunk szeretettel Nőkör közösségünkben.