Kalandjaim a netes társkeresés útvesztőjében

Kalandjaim a netes társkeresés útvesztőjében

Nem vagyok híve a netes ismerkedésnek. Annak ellenére sem, hogy körülöttem igen sok a pozitív példa, több ismerősöm is az interneten találta meg a párját. Épp ezért vetettem bele magam én is. Többször is. Hogy majd hátha. Minden egyes alkalommal megfogadtam, hogy „na, akkor most ez lesz az utolsó”, később mégis úgy döntöttem, hogy „teszek még egy utolsó próbát”. (A történetben szereplő neveket természetesen megváltoztattam.)

Chat.hu

Az egész valamikor 2006 körül kezdődött. Akkoriban nem nagyon ismertem társkeresős oldalakat, csak a Chat.hu létezett és volt nagyon népszerű. Épp elhagyott életem szerelme, és a sebnyalogatás, valamint a szülőknek nyafogás között sikerült regisztrálnom, csak hogy eltöltsem valamivel az időt. Azonnal meg is ismerkedtem egy magát Ottónak nevező, „Elkeserítő” nicknév alatt futó fiatalemberrel, aki nagyon hamar a virtuális ujjai köré csavart. Nem volt a beszélgetéseinkben semmi kivetni való, sokat mesélt magáról, ugyan szóba-szóba került sikamlósabb téma is, amit miután sikeresen hárítottam, nem firtatott tovább. Ő hozakodott elő azzal, hogy találkozzunk. Épp nyári szünet volt én otthon ücsörögtem vidéken, ő pedig Budapesten élt. Mivel ott tanultam, ismertem a várost, hamar meg is beszéltünk egy találkát, azt mondta, a Nyugatinál fog rám várni egy szál vörös rózsával. Megmondtam neki, mikor érkezik a vonatom, mobilszámot cseréltünk és én izgatottan vágtam neki az útnak, édesapám rosszalló pillantásával a tarkómon. Gondolom kitaláljátok, Elkeserítő nem jött el, a mobilszám pedig, amit megadott csak annyit felelt, amikor felhívtam, hogy „ezen a számon előfizető nem kapcsolható”. Ma már jót nevetek ezen, akkor nem tudtam, mivel teljesen romba dőltem. Még aznap regisztráltam álnévvel, előadtam, hogy negyvenes, elvált anyuka vagyok és beszélgetést kezdeményeztem Ottóval, aki szépen annak rendje és módja szerint előadta nekem, hogy épp készül eljegyezni a barátnőjét, aki nem mellesleg imádja a G-pont masszázst. A haragom azonnal elszállt, mert rájöttem, hogy elkeserítő akárki lehet. Akkor jöttem rá, hogy maga a világháló is szerepjáték, ahol az lehetsz, aki csak akarsz, anélkül, hogy lelepleződnél.

netes társkeresés

Chat.hu újra

Itt akkor ki is fulladt az internetes ismerkedős mániám, közben életem szerelmével is kibékültem, így előre kell ugranunk két évet az időben. Két évvel később ismét kikötöttem valahogy a Chat.hu-n, mert megint elhagytuk egymást a nagy szerelmemmel. Jött azonnal Zsolt, akivel óvatosabb voltam. Először leveleztünk, aztán már telefonáltunk is (vezetékes telefonon, mert a mobilszámomat nem mertem megadni neki). Két héten át beszélgettünk, menthetetlenül belezúgtam, álmodoztam róla, arról, hogy milyen lesz majd az első találka, az első csók, az első minden, és még ennél is messzebbre mentem, még a közös gyerekeink nevét is kitaláltam. Végül megbeszéltünk egy randit. Hogy hogy nem, megint Budapestre kellett utaznom vidékről. Hogy törik össze egy elképzelt álom, amikor élőben is megpillantod azt, akiről csak egy homályos fényképed volt korábban? Egy pillanat alatt. Ugyanis előttem állt egy nálam fél fejjel alacsonyabb fiú, izzadtan, koszos cipőben, kezében egy kopott nejlon szatyrot szorongatva. Kinézetre sem volt az esetem. Nagyon nem. Életem egyik legszörnyűbb randiját kellett elviselnem, a legbizarrabb helyekre elmennem egy olyas valakivel, akiről azt hittem, ő a késes gyilkos és beleöl a Dunába, ha nemet mondok neki. Hazajöttem és azonnal megírtam neki, hogy részemről akkor ez most ennyi volt, mire kaptam tőle egy olyan válaszlevelet, ami tele volt szitkokkal, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal és a fenyegetődzés különböző formáival. Ignoráltam, aztán mindenhonnan le kellett tiltanom, mert szó szerint zaklatni kezdett.

netes társkeresés

Love.hu

Pár hónappal később megismerkedtem a Love.hu nevű oldallal. (Nem) okulva előző siralmas tapasztalataimból, csak azért is regisztráltam. Aztán jött Márk, akivel kiderült, hogy egy napon születtünk, ugyanabban a kórházban és sokáig azon a környéken élt, ahol az unokatestvéreim. Égi jel!!!! Mi más??? Sokat beszélgettünk és jó pár randit megbeszéltünk. Először én mondtam le, aztán ő, aztán megint én. Valahogy sosem akart összejönni. A negyedik randit végül ő mondta le, mondván, hogy ő mással közben találkozott és azonnal fellobbant köztük a szerelem. Nem bántam. Kedves volt, megadta az egyik legjobb barátja azonosítóját, hogy beszélgessek vele, aki szintén Márk volt, és hét éve párkapcsolatban élt, unatkozott és rögtön azt kérte, küldjek magamról meztelen fotókat. Hát persze, azonnal. Első Márk egyébként egy év múlva írt nekem iwiwen, hogy szakított a barátnőjével és nincs e kedvem ott folytatni, ahol abbahagytuk. Tömör volt a válaszom: „Nincs!”

Badoo

Évekig nem történt semmi. Majd beköszöntött az okos telefonok és a szebbnél szebb ismerkedős alkalmazások korszaka. 2014-ben megint szerelmi bánat gyötört, így letöltöttem a mobilomra a Badoo-t. Ezt így huzigálni kell, tetszik, nem tetszik, stb. Mindenféle díjakat besöpörtem hamar, aztán három nap múlva rá is untam, mert azok nyolcvan százaléka, aki írt nekem, csak szexet akart. Aztán már csak unaloműzőként nyitottam meg, hogy jókat mosolyogjak a profilokon és vicces neveket adjak a „párkeresőknek”: Mr Nagy Orr, Mr Falánk, Mr Nagy Kéz, Mr Szemöldök, Mr Feszítek a járgány mellett, Mr Feszítek a járgány mellett 2, Mr Betépett, Mr A kutyám szebb, mint én, Mr Izomagy, Mr Izomagy 2 és még sorolhatnám. Itt egy Krisztián nevű fiúnak adtam szerelmi tanácsokat, mert kifakadt, hogy elhagyta a szerelme és most mi lesz vele és azonnal le kell feküdnie másik nővel és én pont úgy nézek ki, mint az a lány és muszáj ágyba bújnunk. Valahogy tetszhetett neki a válaszom, mert végül, viccet félretéve, tényleg tanácsot kért tőlem. De… ennek ellenére is… az alkalmazás gyorsan a kukában kötött ki.

netes társkeresés

Tinder

Következő év elején kiköltöztem külföldre, ott tényleg csak azért töltöttem le a Tindert, hogy gyakoroljam az angol nyelvet. Hát persze, hogy csak a magyar férfiak írtak rám. Volt egy, aki közölte velem, hogy két éve él kint és gyűlöli a hazáját, ezért csak angolul hajlandó kommunikálni. Miután a beszélgetéseink kimerültek a politikában, a hazagyűlöletben és a magyar gyűlöletben, ezért úgy döntöttem, elköszönök a sráctól. Ribanc is voltam emiatt, mert miért ne. Volt egy igazán jóképű srác is, aki miután megkapta a „How are you?”-jára a választ, küldött magáról egy selfit. Meztelenül, álló szerszámmal. Sírva röhögtem, és viccesen megkérdeztem tőle: „Ezt photoshoppal csináltad ekkorára?” Csúnyát írt vissza. Nem is értem, miért. Akkor döntöttem el, hogy törlöm az alkalmazást, amikor megint neveket kezdtem el adogatni az ismeretlen profil arcoknak.

Skóciába jöttem és unatkoztam, mit csináljak, mit csináljak? Tegyük vissza a Tindert, hátha. Egy év alatt semmi sem változott. Autó mellett, konditeremben, napszemüvegben, alkohollal a kézben, füves cigit szívva, gitárral hadonászva pózolók tömkelege mellett megjelentek a kutyás, kisgyerekes, cicás profilképek is, amiket még cukinak is gondoltam volna, ha ezek sem azzal jöttek volna, mint a többi: „Csak szórakozni akarok, van kedved?” Nem! Nincs! Csak unatkozom. Ennek ellenére is sikerült összeakadnom egy lengyel sráccal, csak azért, mert imponált, hogy ő is szereti a természetet és a kirándulásokat. Komolynak indult az egész, de ő igen hamar átváltott az intimebb témára és mondta el, hogy nagyon szívesen lerendezne engem akkor, ha egy vagy két barátnőmet is el tudom hívni. Szépen elköszöntem őlengyelségétől is, mert nem volt képes megérteni, hogy nem keresek szex kapcsolatot. Tőle is kaptam egy terjedelmes levelet arról, hogy milyen szemét vagyok, pont, mint a többi, mert hitegetem és aztán lekoptatom (randit beszéltünk meg, nem egyéjszakás kalandot, de nem mentegetem magam).netes társkeresés

Netes társkeresés

Azt hiszem, itt döntöttem el végleg, hogy befejezem ezt a netesdit, mert ha eleve úgy állok hozzá, hogy ebből jó nem sülhet ki, akkor csak az idiótákat fogom bevonzani. Nem nekem való az internetes társkeresés labirintusa, mert nekem szükségem van arra, hogy elvesszek a másik tekintetében, amikor először összeakad a pillantásunk. Ezt sajnos az internet nekem nem tudja megadni. De azért biztatok mindenki mást, mert sose tudni. Tényleg több a pozitív tapasztalat körülöttem, mint a negatív.

Szerző: Négyesi Katalin

 

Várunk szeretettel Nőkör közösségünkben.

102 thoughts on “Kalandjaim a netes társkeresés útvesztőjében

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.