Browsed by
Kategória: Szerelem

Érett nőként érett férfi társra vágyom

Érett nőként érett férfi társra vágyom

Hosszú idő után eljutottam arra a pontra, amikor végre megértettem, mennyire értékes vagyok. Mennyi mindent élvezhetek az életből, mennyi mindent vehetek ki magamnak, és mennyi mindent rakhatok bele. Mennyi mindent tudok adni a társamnak, és mennyi mindent kaphatok tőle, aminek befogadására képessé váltam.

Olvass tovább Olvass tovább

Megérdemled, hogy boldog legyél!

Megérdemled, hogy boldog legyél!

Az elmúlt évben sokszor megkaptam ezt a mondatot ismerőseimtől. Megérdemled a boldogságodat.

Amikor ez elhangzott, mindig felmerült bennem egy pillanatra, hogy  azelőtt vajon nem érdemeltem meg? Mi az, ami változott, amiért most érdemesnek gondolnak erre? Jól értem? Valaki úgy véli velem kapcsolatban, hogy most már megérdemlem a boldogságot? Van joga egyáltalán megítélni?

Olvass tovább Olvass tovább

A boldogságot írtam meg magamnak

A boldogságot írtam meg magamnak

Azt hiszem, találkozásunk kezdettől elrendelt volt. Örökké hálás leszek Neked, amiért rám találtál, felismertél, és megtanítottál a szeretetre. Sem azelőtt, sem azóta nem kerültem kapcsolatba senkivel, aki ilyen hatást gyakorol rám, mint Te.

Amikor találkoztunk, nem sejtettük, mennyi sérülésünk van. Ám örökre megváltozott az életünk, ahogy egymás szemében a tükörbe néztünk.

Olvass tovább Olvass tovább

Mássz fel értem a vártoronyba, királyfi!

Mássz fel értem a vártoronyba, királyfi!

Egyszer volt, hol nem volt, hegyen innen, völgyön túl… Éldegéltem én, A királynő, csillogó aranypalotának képzelt kalitkámban. Minden nap sétálgattam, udvarhölgyeimmel beszélgettem, elvégeztem teendőimet, de csak a palota kerthatárain belül. Gyönyörű kert volt, szó se róla. Tele rózsákkal, levendulával, mandulafával, halaktól nyüzsgő kerti tóval. Tettem a dolgom: gondoztam a csodaszép trónörökösöket, felvirágoztattam királyságunkat, A királyom oldalán. Azt hittem, ez az életem.

Olvass tovább Olvass tovább

Arra a Nőre vágyom, aki mellette voltam

Arra a Nőre vágyom, aki mellette voltam

“Hónapokkal ezelőtt történt. Éreztem őt. Az egész a csillaggal kezdődött. Egy zölden fénylő csillaggal, amit követni kezdtem. Repültem, úsztam a légüres tér felé, hogy megérintsem azt a csillagot. Valami húzott, vonzott felé. A csillag egy aprócska doboz volt, ami egy díszes kulcsot rejtett. A kulcs pedig kinyitotta azt az ajtót…

Amikor beléptem a szobába, rengeteg ember fogadott tapsolva. Engem ünnepeltek. Az arcok ismeretlenek voltak. Láttam az unokahúgomat, 5-6 éves lehetett, hosszú, dús, göndör fekete hajjal, azzal a megnyerő, örökké pozitív, szeretetteljes mosollyal az arcán. A szülei meg valahol a szoba túlsó végében veszekedtek valamin. Mások… fogalmam sincs kik voltak ők.

Zavarban voltam. Erőtlennek és bénának éreztem magam, nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy mindenki engem néz és nekem örül. Ekkor lépett a hátam mögé a magas, izmos férfi. Éreztem őt. Éreztem a lényéből áradó erőt, ami ösztönösen védeni akart engem. A szívéből felém áramló szerelmet, amiről tudtam, hogy igazi. Csak kék ingét, tetovált alkarját, vastag óráját láttam, és mámorító illatát éreztem. Nem mertem megfordulni. Hagytam, hogy átkaroljon, hogy biztonságban legyek, hogy megvédjen.”

Olvass tovább Olvass tovább

Levél a távol lévő Kedvesnek

Levél a távol lévő Kedvesnek

Kedves,

leírom, mert félek, ha a közeledben vagyok, mindent elfelejtek. Nem értem, mégis érzem: olyan energiaáramlás van közöttünk, amelyet egyikünk sem képes kezelni. Bármit teszünk, bárhogy küzdünk, örökké ott van. Egy nem e világon köttetett kapocs.

Miről akarok írni? A kétségeimről, a bizonytalanságomról, az érzéseimről, a hitemről. Minden olyanról, amit személyesen nem merek, vagy nem tudok elmondani.

Olvass tovább Olvass tovább

Instant érzések – instant receptek

Instant érzések – instant receptek

Félelmek, rossz beidegződések

Mondd, miért bujkálsz? Ki elől? Magad elől? Vagy előlem? Miért nem nézel szembe a tényekkel?

Fáradt vagyok, éppen csak hazaesek a munkából és azt szeretném, hogy hozzám szólj. Hazaesel, de nem úgy szólsz, ahogy jólesne. Semmi extra, mégis ott a konfliktus. Eddig hogy működött? Mit nem vettem észre? És vajon hogyhogy most érzékelem?

Hol rontottuk el? Talán valahol a legelején.

Olvass tovább Olvass tovább